Első wokos próbálkozásom egy kisebb konyhai balesetbe torkollott. Nem tudom, hogy én vagyok, vagy a wok a bűnös a dologban, de örülök, hogy egyikünknek sem esett különösebb baja. A kisebb baj az lett volna, hogy kihajíthattam volna a kukába a vadi új wokot. A nagyobb baj az lett volna, ha leég az egész arcom és a hajam. Na jó, volt egy kis szaladgálás a konyhában, rohangáltunk anyuval fel-alá a lángokban álló wokkal, mint a mérgezett egerek. Megúsztuk egy kis (halálra) rémülettel és egy kis plusz munkával : negyed órát biztos súroltam a kormot a wokról. Ezalatt lehiggadtunk, kiszellőzött a lakás, mert az orromig sem láttam el, akkora füstöt produkált ez a kis konyhai malőr. Pedig nem készültem flambírozni. Olaj nélkül kezdtem hevíteni a wokot, és mikor már gondoltam, hogy jó forró lesz, locsoltam bele olíva olajat. Azonnal fekete füst szállt fel az edényből, csak álltam, értetlenül néztem és egyszer csak meggyulladt az egész wok, nem túlzás, ha azt mondom, hogy fél méteresnél nagyobb lángok csaptak a levegőbe. Anyukám nem esett nagyon pánikba, fogta az edényt és kirohant vele az erkélyre. Aztán jött a szellőztetés, súrolás, egymás nyugtatgatása, majd nekifogtam az ebéd készítésnek.
A stir-fry egy kínai konyha-technológia, hirtelen pirítást, magyarul egészen pontosan dobva-rázva sütést jelent. A stir-fry ételeknél a hozzávalókat nagyon forró (füstölő) :) olajban fakanállal állandóan kevergetjük, mozgatjuk, hogy minden falat újra és újra, de csak rövid ideig érintkezzen a forró edénnyel. Így a hús szaftos, a zöldség ropogós lesz, megőrzi vitamintartalmát. Mivel a stir-fry módszer egy gyors eljárás, ezért a hozzávalókat előre el kell készíteni, fel kell aprítani, a tűzhely mellé kell készíteni, hogy folyamatosan tudjunk dolgozni. Először pirítsuk meg mindig a hosszabb időt igénylő hozzávalót (pl. hús), majd vegyük ki egy tányérra, vagy helyezzük a wok rácsra, így haladjunk tovább, és a végén mindent ismét keverjünk össze. Sózni (ha egyáltalán kell) csak a főzési folyamat végén javasolt. Wokban való sütésnél földimogyoró olajat vagy olíva olajat ajánlatos használni, mert ezek jól bírják a magas hőt, kb. 210 fokig "biztonságosan" használhatók. Ez annyit jelent, hogy bár, az értékes esszenciális zsírsavak, vitaminok elpusztulnak ilyen magas hőtól, de ugyanakkor ezekben az olajokban 210 fokig nem keletkeznek káros bomlástermékek sem. A hagyományos étolaj kb. 160 -170 fokon már elég.
Na és akkor jöjjön a recept, ami igazából csak olyan, hogy gyorsan le kell írnom, hogy ne felejtsem el. Nem lesznek pontos mennyiségek, nem is kell, most, ennél az ételnél biztosan nem.
Hozzávalók:
Pác
- fél deci olíva olaj
- 3-4 ek. szójaszósz
- 1 citrom leve
- 1 kk. édes pirospaprika
- 1kk. őrölt gyömbér
- 1kk. őrölt kardamon
- 1kk.őrölt koriander
- 1kk.őrölt szerecsendió
- 1kk. őrölt fekete bors
- 1kk. cayenne bors
- csipet fahéj
- 1 gerezd fokhagyma reszelve
- 70 dkg sertéscomb
- 1 kisebb szál póréhagyma vagy 1 fej vörös hagyma, répa, karfiol, káposzta, piros kaliforniai paprika, bambuszrügy, zsenge zöldborsóhüvely, zöldborsó, mungóbab csíra, csiperke gomba, fafülgomba (szárított mu-err), 4-5 cm-es darab friss gyömbér
- só, frissen őrölt bors
- szójaszósz
A zöldségeket természetesen le lehet cserélni másra, el lehet venni belőle, hozzá lehet tenni.
A vékony csíkokra vágott húsba belemasszíroztam a fenti pácot és félretettem 1-2 órára. Beáztattam langyos vízbe a fafülgombát. A répát, gyömbért vékony szeletekre, a káposztát, hagymát , paprikát vékony csíkokra, a csiperke gombát negyedekre vágtam. A wokba olíva olajat locsoltam, jól felhevítettem, majd két adagban megpirítottam benne a húst. Tányérra szedtem, letakartam, félretettem. Ismét olíva olajat öntöttem az edénybe, picit vártam, majd pirítani kezdtem a gyömbért, répát, káposztát, hagymát, karfiolt, paprikát, a kétféle borsót, a bambuszrügyet, a kétféle gombát és legvégül a mungóbab csírát. Egy kis pirítás után visszatettem a húst az edénybe, ízlés szerint sóztam, frissen őrölt borssal, szójaszósszal ízesítettem, kevertem-kavartam, míg összemelegedtek az alapanyagok és tálaltam. Közkívánatra nem tettem bele friss chilit, a cayenne borstól csak egy kicsit volt pikáns. Nekem lehetett volna csípősebb is, szóval aki szereti, az bátran tegyen bele frissen aprított chilit. Basmati rizs volt a köret.
No comments:
Post a Comment