Thursday, October 14, 2010

Mákos-marcipános kuglóf


Valahogy rögtön a karácsony ugrik be, ha erre a kuglófra gondolok, pedig nem feltétlenül kellene a mákot és a marcipánt a karácsonyhoz kötni, bár tény, hogy ezek olyan igazi melengető alapanyagok. Nagyon jó recept, szerintem hibátlan. Dióval is finom lehet, a máktöltelékbe pedig  keverhetünk mondjuk egy kis rumba áztatott szárított áfonyát, mazsolát, meggyet, kandírozott gyömbért. A recept eredetileg itt.

Hozzávalók:
  • 50 dkg sima liszt
  • 25 dkg puha vaj
  • 15 dkg cukor
  • 4 tojás
  • 3 dl tej
  • 20 dkg darált mák
  • 10 dkg darált mandula
  • 5 dkg porcukor
  • pár csepp mandula aroma
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 csomag sütőpor
A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A vajat habosra kevertem a cukorral, egyenként hozzáadtam a tojásokat majd 1,5 dl tejet. A lisztet átszitáltam a sütőporral, elkevertem 2 ek.mákkal és laza mozdulatokkal a cukros-vajas masszához kevertem. A maradék mákot, mandulát, porcukrot, mandula aromát és citromhéjat összemelegítettem a maradék tejjel. Ha sűrűnek találjuk a masszát, tetszés szerint lehet hígítani még egy kevés tejjel. Kivajaztam egy kuglóf formát, beleöntöttem a tészta felét, ráhalmoztam a máktölteléket majd a tészta másik felét. Egy villával picit megkavartam, hogy márványos legyen. A sütő alsó harmadában kb. 50 percig sütöttem.

Thursday, September 23, 2010

Risotto ai Porcini - Vargányás risotto

 
Az egyik legjobb dolog, ami a szárított vargányával történhet és persze egy risottóval, hogy a kettőt házasítjuk és a végén nem sajnáljuk tőle a vajat és a parmezánt, ettől lesz igazán krémes és selymes. Az igazán finom vargányás risotto titka a szárított vargányában rejlik, persze ez nem jelenti azt, hogy friss vargányát nem használhatunk mondjuk díszítésre, de szárítottra mindenképp szükség lesz. Ezenkívül elengedhetetlen a forró alaplé, egy kevés fehér bor, vaj, parmezán. Én ezek nélkül nem igazán tudok elképzelni egy risotto-t sem.

Hozzávalók: (4 személyre):
  • 40 dkg risotto rizs (nálam Arborio)
  • 1 liter alaplé
  • 5 dkg szárított vargánya
  • 1 fej hagyma nagyon finomra vágva
  • 1 dl száraz fehér bor
  • 1 csokor friss petrezselyem
  • 10 dkg vaj, olívaolaj
  • kb. 10 dkg parmezán finomra reszelve
  • só, bors
A gombát meleg vízbe áztattam. Az alaplét a tűzhelyre készítettem és lassú lángon melegíteni kezdtem, nem kell, hogy lobogjon, de legyen forró. A hagymát egy kevés vaj és olívaolaj keverékén megpároltam, hozzáadtam a vargányát és a rizst, párszor átforgattam, mikor átmelegedett, felöntöttem a borral, hagytam teljesen elpárologni, közben megállás nélkül finom mozdulatokkal kevergettem. Elkezdtem fokozatosan adagolni az alaplevet, mindig egy merőkanállal, majd kevergetés következett, míg el nem főtt a lé. Mikor úgy gondoltam, hogy kész, a rizs al dente állagú és már nem túl folyós, elzártam a lángot, hozzáadtam a finomra vágott petrezselymet. Picit vártam, majd lendületes mozdulatokkal a rizshez kevertem a maradék hideg  vajat (kb.7 dkg) és a parmezánt. Ízlés szerint sóztam, borsoztam és azonnal tálaltam.

Rozskenyér


A kenyérsütésről már írtam itt elég hosszasan, szóval most rövidre fogom a szót, ez is 12 órás kenyér, csak fele-fele arányban készült teljes kiőrlésű rozslisztből és finomlisztből, némi sikér hozzáadásával. Nekem a rozsból készült kenyér jobban ízlik, mint a mondjuk a tönkölybúzából, szerintem állagra is jobb, viszont sikér nélkül nem igazán lehet jó kenyeret sütni belőle, ugyanis alacsony a sikér tartalma. Bioboltokban lehet kapni búzasikért, rozskenyérhez mindig használok.

Hozzávalók:

Hozzávalók: (2,5 dl csésze)
  • 25 dkg tk.rozsliszt
  • 25 dkg finom búzaliszt
  • 4 deci langyos  víz
  • fél tk. szárított élesztő (DM-es bio adalékanyagmentes) vagy egy csipet hagyományos élesztő
  • másfél tk. só
  • 1 ek.búzasikér
  • 1 tk. DM-es bio kenyérfűszer
A liszteket egy nagy keverőtálba mérem és elkeverem az élesztővel, sóval, fűszerrel és sikérrel (ha hagyományos élesztővel dolgozom, akkor a csipetnyi élesztőt feloldom a vízben és így adom a liszthez). Hozzáöntöm a  vizet, lehet kicsit több vagy kevesebb víz kell, vegyük figyelembe, hogy a tk.liszt több vizet  vesz fel, a lényeg, hogy nokedlitészta állagú masszát kapjunk. Lefedem a tálat és 12 órát hagyom pihenni. Ilyenkor nyáron napközben kiteszem a teraszra napfényre, így akár le is lehet felezni a kelesztési időt, ha nagyon sietünk, én azonban ragaszkodom a 12 órához. A kelesztési idő leteltével bekapcsolom a sütőt, beállítom 250 fokra, beteszek melegedni egy megfelelő méretü jénai tálat fedéllel együtt  mikor már forró a sütő, akkor kiveszem a jénait, belefordítom a tésztát, letakarom, visszateszem a sütőbe, 25 percig sütöm lefedve, majd további 20- 30 percet fedő nélkül és kész.

Erdei gombás zöldfűszeres gnocchi

 

Extra gyors, extra finom ebéd, főleg annak, aki rendelkezik némi konyhai rutinnal. A beáztatott gombától és zöldfűszerektől ez a tészta  kicsit ragadósabb, mint a hagyományos gnocchi tészta, ezért kicsit többet kell lisztezni, de egyébként jól dolgozni a tésztával, nem szidtam közben senki és semmit.

Hozzávalók: (4 személyre):
  • 1 kg főtt, áttört burgonya
  • 2 tojás sárgája
  • 2 ek. reszelt parmezán
  • 1 nagy csokor friss zöldfűszer (petrezselyem, bazsalikom, menta)
  • 5 dkg szárított erdei gomba
  • 15-25 dkg finomliszt
  • só, bors
  • 1 ek. vaj a pirításhoz
A gombát meleg vízben beáztattam, a burgonyát héjában megfőztem, kihűtöttem, meghámoztam, áttörtem. A zöldfűszereket és a megpuhult gombát felaprítottam, nagyon finomra. A hozzávalóból tésztát gyúrtam, nem biztos, hogy kell az egész adag liszt, kicsit ragacsos, ám jól formázható tésztát kell kapnunk. Ízlés szerint sóztam, borsoztam. A tésztából erősen lisztezett deszkán kb.2 cm átmérőjű hengereket formáztam, majd ezeket kb. 2 cm-es darabokra vágtam. Sós, lobogó vízben addig főztem, míg a gnocchi fel nem jött a víz felszínére. Szűrőtálba tettem, egy serpenyőben felolvasztottam a vajat, kicsit megpirítottam benne a tésztát, majd parmezánnal meghintve tálaltam.

Gyors tésztasaláta Jamie-től

 

Sietős napokra ideális, bár inkább enném tikkasztó hőségben lehűtve, mint ilyenkor langyosan.

Hozzávalók (4 személyre):
  • 30 dkg tészta (legjobb a kagyló, én most "gnocchi-t" használtam)
  • 30 dkg koktélparadicsom vagy sima paradicsom kimagozva 
  • 3 gerezd 
  • 1 marék fekete olajbogyó
  • 1 csokor metélőhagyma
  • 1 csokor petrezselyem vagy bazsalikom
  • 1/2 uborka
  • 4 ek. fehérborecet/balzsamecet (ízlés szerint)
  • olívaolaj
  • só, bors
A tésztát a fokhagymával al dente állagúra főzzük. A zöldségeket fele akkora darabokra vágjuk, mint a tészta, a zöldfűszereket szintén felaprítjuk. A tésztát a zöldségekkel és a fűszerekkel egy nagy tálba borítjuk, a megfőtt fokhagymából az ecettel, olajjal, sóval, borssal öntetet készítünk és a salátára locsoljuk, alaposan elkeverjük. Langyosan vagy hidegen a legfinomabb.

Tuesday, September 14, 2010

Minimalisztikus ebéd


Tökéletes, könnyű nyári ebéd lenne, de a nyárnak már se híre se hamva, de ettől még könnyű és gyors.

Hozzávalók: (4 személyre)
  • 40 dkg linguine vagy spagetti
  • 30 dkg piros és sárga koktélparadicsom
  • 2 marék friss bazsalikom
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 nagy csokor friss petrezselyem
  • olívaolaj, só, bors, citromlé
A tésztát a fokhagyma gerezdekkel sós, lobogó vízben al dente állagúra főztem. Amíg főtt a tészta,  ketté vágtam a paradicsomokat, felaprítottam a petrezselymet. Leszűrtem a tésztát, meghámoztam a fokhagymát és mozsárban tettem és sóval, borssal, olívaolajjal, citromlével öntet készítettem, amit a paradicsomokra öntöttem. Kézzel kicsit meggyúrtam, hogy levet eresszenek, majd egy nagy tálban összekevertem a tésztával és petrezselyemmel.

Sunday, September 12, 2010

Szilva crumble


Áradozok róla itt és egy kicsit itt is.

Hozzávalók: (4 adag)
  • 15 szem szilva
  • 1 ek.méz
  • 1 tk. ötfűszer keverék
  • 1 narancs reszelt héja
  • egy kortynyi rum
  • 20 dkg sima liszt
  • 10 dkg vaj
  • 1 ek.porcukor
  • 1 marék kókuszreszelék
A szilvát ketté vágtam, kimagoztam, tálba raktam, rácsorgattam a mézet, megszórtam a fűszerrel, hozzáadtam a narancshéjat, rumot és alaposan összekevertem. A többi hozzávalóból elkészítettem a morzsát. A szilvát  négy kis hőálló tál alján egyenletesen elosztottam, rászórtam a morzsát és 200 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütöttem. Tejszínhabbal ettük.

Saturday, September 11, 2010

Ötfűszeres-szilvás upside down


Imádom az ötfűszer keveréket, szilvával leírhatatlanul finom. Szerintem legközelebb egy szilvás morzsapitét sütök majd, már érzem a számban a ropogós vajas morzsát a sziruposra sült savanykás ánizsos szilvával, megfejelve egy kis tejszínhabbal... ments meg Uram!!! :) Visszatérve a "fordított" sütihez, nem nagy kunszt, egyszerű és nagyon gyorsan összeállítható, ideális almával, körtével, barackkal, lehet készíteni leveles tésztával vagy kevert vajas tésztával, ahogy most én is készítettem. Leveles tésztával tényleg villámgyorsan elkészül. Készíthetünk mellé külön szilvaszószt, adhatunk hozzá tejszínhabot.

Hozzávalók:
  • 20 dkg puha vaj
  • 15 dkg cukor
  • 15 dkg natúr joghurt
  • 3 tojás
  • 1 citrom reszelt héja
  • 30 dkg sima liszt
  • 1 cs.sütőpor
  • csipet só
  • 30 dkg szilva
  • 1 ek.méz
  • 1 tk. ötfűszer keverék
A szilvákat kettévágtam, kimagoztam, lábosba tettem, rácsorgattam az  1 ek. mézet, meghintettem a fűszerrel, összekevertem és 5 percig rotyogtattam, ezalatt a szilva levet eresztett.
A puha vajat habosra kevertem a cukorral, egyenként beledolgoztam a tojásokat, majd a joghurtot és a citromhéjat. Ezután beledolgoztam a sütőporral és sóval elkevert, átszitált lisztet. Egy kb.23 cm átmérőjű tortaformát kivajaztam, az alján elrendeztem a szilvát majd ráhalmoztam a tésztát, elsimítottam és 180 fokra előmelegített sütőbe toltam, az alsó harmadba. 1 órát sütöttem. Tűpróba ajánlatos.

Wednesday, September 8, 2010

Spaghetti alla puttanesca


Magyarul annyit tesz: "rossz lányok tésztája". A pasta alla puttanesca állítólag olasz örömlányok találmánya. Bő 50 évvel ezelőtt Olaszországban a bordélyházak állami tulajdonban voltak, a lányok csak heti egy alkalommal kaptak kimenőt, ilyenkor többek közt vásárolhattak. A heti egy alkalom azért nem olyan sok, főleg ha élelemvásárlásról van szó, viszont olajbogyó, kapribogyó, szardella, paradicsom, fokhagyma, chilipaprika általában mindig volt "otthon". Leleményes lányok lehettek, a kényszer motivál, mert valami irtó finomat találtak ki, én legalábbis nagyon szeretem. Arról nem is beszélve, hogy olyan hamar kész, alig 20 perc alatt isteni ebédet, vacsorát tálalhatunk a családnak.

Hozzávalók:
  • 20 dkg durumtészta (lehet spagetti, linguine)
  • 2 gerezd duci fokhagyma
  • 1 kimagozott chilipaprika
  • 4 szardellafilé
  • 1 ek.kapribogyó
  • pár szem fekete olajbogyó
  • 2 közepes lehámozott paradicsom
  • friss petrezselyem
  • só, bors
  • olívaolaj
Feltettem egy nagy lábosban vizet forralni, ezalatt elkészítettem a szószt, ha lehet így nevezni. Egy serpenyőben olívaolajt hevítettem, majd hozzáadtam a felszeletelt fokhagymát, chilit, szardellát, kicsit pirítottam, míg a szardella szét nem omlott, majd hozzáadtam a leöblített kapribogyót és olajbogyót. Vékony csíkokra metéltem a paradicsomot, kicsit megborsoztam, nem sóztam, mert a szardella sós, így bőven elég volt. Al dentére főztem a spagettit, a tészta főző vizét sem sóztam most meg, leszűrtem és a serpenyőben összeforgattam a szósszal és az apróra vágott friss petrezselyemmel. Tálaláskor még megszórtam petrezselyemmel és egy kis parmezánforgáccsal. 2 személyre szól a recept.

Saturday, September 4, 2010

Profiteroles

Aki azt állítja, hogy bonyolult elkészíteni, az hazudik vagy kontár :), aki viszont azt mondja, hogy csapnivalóan finom, avval egyet kell értsek. Tényleg nem nagy kunszt elkészíteni, nagyon hamar elkészül, ha vendégeket várunk, előző este elkészíthetjük a puffancsokat és másnap csak meg kell tölteni, nyakon önteni selymes csokoládészósszal és villoghatunk a vendégsereg előtt, garantáltan nem kevés dicséretet fogunk bezsebelni. Szóval hajrá!

Hozzávalók:

Tészta (kb. 30 drb)
  • 125 ml tej
  • 200 ml víz
  • 100 g vaj
  • 150 g sima liszt átszitálva
  • csipet só
  • 4 tojás
Krém:
  • 600 ml jéghideg tejszín
  • 2 ek. porcukor/2 cs. alnatura vanília cukor
  • 1 vanília rúd kikapart belseje
  • 2 cs. habfixáló
Csokoládészósz
  • 10 dkg étcsokoládé (60-70%-os kakaótartalommal)
  • 5 dkg vaj
  • 100 ml zsíros tej
  • 1 tk. méz
A tejet a vízzel, vajjal és a csipet sóval felhevítettem. Mikor elolvadt a vaj, hozzáadtam az átszitált lisztet, gyors mozdulatokkal simára dolgoztam és levettem a tűzhelyről. Miután langyosra hűlt a massza, egyenként beledolgoztam a tojásokat és addig kevertem, míg szép fényes masszát kaptam. Nyomózsákkal  vagy egy kiskanállal sütőpapírra kis kupacokat nyomtam/halmoztam és 200 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütöttem őket. Míg hűltek a fánkok, kemény habbá vertem a tejszínt a többi hozzávalóval, majd hegyes vékony csövű habzsákba töltöttem. Ennek segítségével lyukakat fúrtam a fánkok aljába és egyúttal meg is töltöttem őket. A csokoládészószhoz gőzfürdőben megolvasztottam a darabokra tördelt csokoládét a vajjal és a mézzel, majd simára kevertem a tejjel. Csak közvetlenül tálalás előtt csorgattam a fánkokra a szószt.

Wednesday, August 25, 2010

"A" Kedvenc - Tiramisu

Hozzávalók:
  • 4 nagyon friss tojás,
  • 1 rúd vanília
  • 4 ek.kristálycukor (ízlés szerint lehet több/kevesebb)
  • 50 dkg mascarpone
  • 1-2 evőkanál rum vagy konyak
  • kb.40 db babapiskóta
  • 3 dl erős feketekávé (nem nescafé)
  • 3 ek. evőkanál
  • fél /1 dl rum (konyak, amaretto, marsala)

A tojások sárgáját a cukorral habosra kevertem, kisebb adagokban beledolgoztam a mascarponet, a vanília rúd kikapart belsejét,  majd a 1 ek. rummal ízesítettem A tojások fehérjét kemény habbá vertem és lazán a sajtos krémbe forgattam. A babapiskóta áztatásához a  kávét a cukorral meg a rum/konyakkal elkevertem. A piskóta felét egyesével épp csak belemártottam a kávéba, egy rétegben egy tálba raktam. A fele krémet egyenletesen rásimítottam. Majd jött még egy réteg piskóta és megint krém. Az a jó, ha legalább 12 órát, tehát egy éjszakát áll a hűtőben. Nem kell finomkodni a tálalásnál, kanállal puff a tányérra egy kupacba, kakaóval meghint, lehet ronda, de finom. Ha vendégek jönnek, akkor külön poharakban is elkészíthetjük, úgy azért esztétikusabb.

Monday, August 16, 2010

Zuccotto - második felvonás



Ígéretemhez híven jövök a pontos recepttel, az eredetivel. Mikor először készítettem ezt a fantasztikus desszertet, akkor eltértem a recepttől (és milyen rosszul tettem), mert a tejszínt lecseréltem ricottára, ami egyébként nem rossz, de nem ebbe a desszertbe való. Azért folyamodtam ehhez a cseréhez, mert egyszerűen nem sikerült kemény habbá vernem a tejszínt, márpedig folyékonyan, csomósan, kicsapódva nem lehet felhasználni. Azóta rájöttem, hogy nem maga a tejszín a hibás, hanem a hőmérséklete. Ugyanis jéghidegnek kell lennie és akkor minden gond nélkül gyönyörű, kemény habot lehet belőle verni. Újabban felhasználás előtt beteszem fél órácskára a tejszínt a fagyasztóba, hogy jó hideg legyen, így tényleg nincs bosszankodás. Ezen a sikerélményen felbuzdulva, (nem tudom, más hogy van vele, de nekem ez siker) úgy döntöttem, hogy megcsinálom megint a zuccotto-t, ezúttal tejszínnel. A siker nem maradt el, valami isteni íze van.

Hozzávalók:
  • egy klasszikus tepsi nagyságú piskótatészta (én így készítem, ehhez nem kakaósat, de akár azt is lehet, hanem sárgát sütök, tehát a 2 kanál kakaó helyett 2 kanál lisztet használok)
  • 7,5 dl jéghideg habtejszín
  • 15 dkg étcsokoládé
  • 1 marék durvára vágott mandula (lehet dió, mogyoró, pisztácia, fenyőmag)
  • 1 marék kandírozott gyümölcs ( nálam narancs-, citromhéj)
  • 3 csomag habfixáló
  • 1 nagy narancs leve
  • 2 deci édes fehérbor (marsala vagy tokaji, de lehet rumot is használni)
  • 4 ek. porcukor
Megsütöttem a piskótatésztát. A tejszín felét egy lábasba öntöttem, beletördeltem a csokoládé felét és kevergetve addig melegítettem, míg a csokoládé el nem olvadt. Jéghidegre hűtöttem. A maradék tejszínt 2 ek. porcukorral és másfél csomag habfixálóval kemény habbá vertem, majd óvatos mozdulatokkal belekevertem a durvára vágott maradék csokoládét, mandulát és kandírozott gyümölcsöt. Felhasználásig hűtőbe tettem. Ugyanígy jártam el a csokoládés tejszínnel is. Ezután következett a macerás meló, aki rendelkezik némi rutinnal, az nem fogja a haját tépni. Egy megfelelő formájú, kb.2 literes tálat kibéleltem a piskótatésztával, amiből előtte kivágtam egy a tálnak megfelelő nagyságú kört ( ez lesz a torta alja/fedele, ezután kezdtem csak szabdalni), kicsit kell szabdalni, legkönnyebb háromszögekkel dolgozni. A narancs levét és az alkoholt egy tálban összekevertem, majd meglocsoltam vele a piskótát. A "fehér" tejszínnel kibéleltem a formát, úgy, hogy a közepén hagytam egy mélyedést, amibe a csokoládés tejszínt töltöttem. Befedtem a tortát a kör alakú, szintén meglocsolt piskótával, finoman megnyomkodtam, folpackkal letakartam és egy éjszakára hűtőbe tettem. Tálalás előtt meghintettem porcukorral és kakaóval.

Sunday, August 15, 2010

Pasta alla Norma


Ez a tésztaétel Sziciliából származik, itt született Bellini, az étel Norma c. operájáról kapta a nevét. Isteni, gyors, egyszerű, ahogy az egy olasz recepthez illik.

Hozzávalók: (4 személyre)
  • 40 dkg tészta (nálam most fusili)
  • 1 doboz hámozott paradicsom (kb.40 dkg)
  • 3 ek. paradicsompüré
  • 10 dkg feta sajt
  • 1 közepes padlizsán vékony karikákra vágva
  • 2 gerezd fokhagyma
  • olívaolaj, só, bors
  • friss bazsalikom, rozmaring
A tésztát sós, lobogó vízbe "al dente" állagúra főztem. A padlizsánt enyhén besóztam és félre tettem, hogy levet eresszen. A paradicsom szószhoz olívaolajt hevítettem, picit megpirítottam rajta az apróra vágott fokhagymát majd beleöntöttem a hámozott paradicsomot, hozzáadtam a paradicsompürét, sóztam, borsoztam, 20 percig lassan főztem, a végén megízesítettem friss, apróra vágott bazsalikommal és rozmaringgal. A padlizsánkarikákat forró olajban ropogósra sütöttem. A tésztát összeforgattam a paradicsomszósszal és a ropogós padlizsánnal és morzsolt fetával tálaltam.

Feketeszedres túrótorta


Hozzávalók:
  • 15 dkg kakaós keksz ( sima vajas kekszhez 2 ek. kakaót kell adni)
  • 8 dkg olvasztott vaj
  • 25 dkg túró
  • 2,5 dl hideg habtejszín
  • 5 ek. porcukor
  • 1,5 dl tej
  • 1 cs. zselatin
  • 25 dkg szeder
A kekszet robotgéppel morzsává őröltem, összedolgoztam az olvasztott vajjal és egy 18 cm átmérőjű tortaformába simítottam, beraktam a hűtőbe, ezalatt elkészítettem a túrómasszát. A túrót a tejjel és 3 ek. porcukorral bormixerrel pürésítettem, a szedret 1 ek. porcukorral szintén pépesítettem, átpaszíroztam, félre tettem. A zselatinnal a használati utasítás szerint jártam el. A tejszínből 1 ek. porcukorral kemény habot vertem. A túrós masszában elkevertem a zselatint, majd óvatos mozdulatokkal beledolgoztam a tejszínt, majd megfeleztem. A massza egyik felébe belekevertem a szederpürét. A kétféle masszát "AS" vagy "AT",  azaz "ahogy sikerül" vagy "ahogy tetszik" módszerrel a tortaformába simítottam. Lehet szépen, egyenletesen rétegezni is. Ahogy tetszik. Legalább 3 órát hűtöttem.

Feketeszederes pite mascarpone krémmel


Nem ragoznám, finom, laktató, bármilyen gyümölccsel elkészíthető és a mascarpone krémmel még ebből az egyszerű pitéből is ünnepi desszert avanzsálható.

Hozzávalók:
  • 15 dkg mandula (ebből 12 dkg darálva a többi durvára vágva)
  • 50 dkg feketeszeder
  • 25 dkg vaj
  • 25 dkg rétesliszt
  • 15 dkg cukor
  • 6 tojás
  • 1 cs. sütőpor
  • 15 dkg natúr joghurt/tejföl
  • 25 dkg mascarpone
  • 2 dl hideg habtejszín
  • 1 cs.habfixáló
  • porcukor ízlés szerint
A sütőt előmelegítettem 180-190 fokra. A cukrot a vajjal habosra keverjük, majd egyenként beledolgozzuk a tojásokat és a joghurtot. Hozzáadjuk a sütőporral átszitált lisztet és a darált mandulát. Egy 26 cm tortaformát kivajazunk, belesimítjuk a masszát, egyenletesen elosztjuk rajta a szedret és 60 perc alatt készre sütjük. 
A tejszínt a habfixálóval habbá verjük, a mascarponet kikeverjük a porcukorral, majd óvatos mozdulatokkal beledolgozzuk a tejszínt és kihűlt süteményre kenjük.

Bhapa doi - bengáli sült joghurt


Tényleg botrányosan jó, pofonegyszerű, imádom az ilyen desszerteket. A kardamom és narancshéj házassága tökéletes. Recept itt, vagyis Chili és Vaniliánál, én szederszósszal készítettem, pisztácia híján diót tettem bele, szerintem nem rontottam el. Találkoztam már vele úgy is, hogy ez az indiai cheesecake.

Saturday, July 31, 2010

Mákos-szedres-morzsás sütemény

Jaj, olyan üde, olyan jól esett az escabeche pácos csirke után. Szerintem mennyei! Más nem is lehet, hiszen mákos, feketeszedres, kókuszos. A szeder savanykás íze mesterien tompítja és kiegészíti az alulról jövő édeskés mákos ízt és a felső kókuszos édes morzsát. Csapnivalóan jó és könnyű elkészíteni. Kell ennél jobb nyári desszert?

Hozzávalók:
  • 20 dkg sima liszt vagy 15 dkg teljes kiőrlésű liszt
  • 10 dkg darált mák
  • 12 dkg cukor/méz
  • 3 tojás
  • 15 dkg puha vaj
  • 15 dkg natúr joghurt
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 cs. sütőpor 
  • 30 dkg  szeder (lehet meggy, cseresznye, szilva, málna, ribizli)
Morzsa:
  • 5 dkg puha vaj
  • 10 dkg liszt
  • 5 dkg porcukor
  • 5 dkg kókuszreszelék
A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A cukrot, tojásokat, vajat, joghurtot és citromhéjat kézi habverővel kikevertem (használhatunk mixert is) , majd hozzáadtam az átszitált sütőporos lisztet a mákkal együtt. Alaposan összedolgoztam. Egy 24 cm átmérőjű tortaformát kivajaztam és belesimítottam a masszát. A morzsa hozzávalóit összedolgoztam, a szedret rászórtam a mákos masszára, rászórtam a morzsát, beraktam a sütőbe és 40-45 perc alatt készre sütöttem.

Fondant au Chocolat

Sexi desszert! Nagyon csokis, nagyon gyors, nagyon egyszerű, ám masszív.

Hozzávalók:
  • 20 dkg jó minőségű étcsokoládé
  • 10 dkg vaj
  • 3 tojás
  • 5 dkg cukor
  • 2 ek. liszt
  • csipet só
A sütő előmelegítettem 200 fokra. Gőzfürdő felett összeolvasztottam a csokit a vajjal, majd hozzákevertem a cukrot, egyenként a tojásokat, végül a lisztet és a csipet sót. Négy darab soufflé formában elosztottam a csokis masszát és sütőtől függően 10-15 perce a sütőbe tettem. Akkor jó, ha a külső réteg ropogós a belseje pedig folyékony marad.

Saturday, July 24, 2010

A tökéletes Panna cotta karamell szósszal


A panna cotta Észak-Olaszországból, Piemontéből származó édes, fényes felületű, vaníliától pettyezett puding, amit tojás nélkül készítenek, jó minőségű, magas zsírtartalmú tejből és tejszínből.
Sok mindent nem lehet hozzáfűzni, szerintem még elrontani sem lehet, ideális desszert sietős és nem sietős napokra is, csak úgy, vagy egy ünnepi ebéd záró akkordjaként.  Nagyon krémes, selymes, lágy, remeg, mint a kocsonya és üt rendesen, masszív desszert.

Hozzávalók:
  • 5 dl habtejszín
  • 1 dl zsíros tej
  • 4 ek. cukor
  • 1 rúd vanília
  • 2 csapott tk. zselatin
A tejszínt, tejet, cukrot és a vanília rúd kikapart belsejét egy lábosba teszem és lassú tűzön kevergetve felforralom. Elzárom a gázt alatta, egyenletes rétegben rászórom a zselatint, picit várok, majd addig kevergetem, míg teljesen fel nem oldódik. Megvárom, míg langyosra hűl, formákba öntöm és hűtőbe teszem, míg meg nem szilárdul (kb. 2-3 óra, de szeretem egy éjszakát hűteni).

Karamell szósz:
  • 25 dkg cukor
  • 5 dkg vaj
  • 2,5 dl tejszín
A cukrot karamellizálom, majd hozzáadom a vajat, tejszínt, picit rotyogtatom és kész.

Friday, July 23, 2010

Pesto alla Trapanese


Megint egy hihetetlenül egyszerű és még annál is egészségesebb étel. Ezért szeretem az olasz pesto-kat, mert nyersen, értem ezalatt, hogy hőkezeletlenül esszük őket, így minden fontos vitamin, ásványi anyag, enzim megmarad. Ebben a szicíliai paradicsomos szószban is tisztességesen képviselve vannak a létfontosságú tápanyagok, hiszen van benne olívaolaj és mandula, amelyek többek közt biztosítják az esszenciális zsírsavakat, aztán a paradicsom, amely A-, C-, B3- és E-vitamint, karotinoidokat, káliumot és kevés nátriumot tartalmaz. Antioxidáns, rákmegelőző, vírusölő hatású. Erősíti az immunrendszert, emeli az energiaszintet. 100 grammjában 14 kcal van. A fokhagymáról is ódákat zenghetnénk, nem csak mert egészséges, hanem mert nagyon finom. És akkor ne hagyjuk ki a fűszernövények királyát sem - a bazsalikomot.  Cseranyagai és illóolajai a felfúvódást csökkentik, valamint gyomorrontás esetén segítenek. A bazsalikomnak ismeretes étvágyjavító, szélhajtó, köhögés csillapító hatása van. De nem csak ezért szeretem ezt a pesto-t, hanem az ízélményért is, amit nyújt.

Hozzávalók:
  • 1 marék mandula
  • 1 nagy marék bazsalikom
  • 2 közepes paradicsom
  • 2 gerezd fokhagyma
  • ízlés szerint olívaolaj, só, bors
A hozzávalókat  robotgépbe tettem és homogén masszává turmixoltam. Fusilivel ettem, tálaláskor meghintettem parmezánforgáccsal.  Egy kb. 2 decis kis üvegre való lett ebből a mennyiségből, hűtőben, lezárva pár napig eláll.

Mentaszörp


Recept itt. Érdemes kipróbálni, főleg ha nem tudjuk, hogyan és hova, mibe dolgozzuk be a sok mentát, ami elszaporodott a kertben. Ebben a rekkenő hőségben ideális üdítő.

Thursday, July 22, 2010

Ribizlis mascarpone "torta"


Azért tettem idézőjelbe, mert azért nem minden torta, ami annak látszik. :) De kétségtelen, hogy nagyon finom, tömény, brutálisan jó. Miért ne lenne az? Mascarpone, fehér csokoládé, ribizli, csokis keksz alap. Kezdek megbékélni a kekszes alapú desszertekkel. Pár hónappal ezelőtt csípőből elutasítottam és minden receptben azonnal kiváltottam omlós vajas tésztára.  A recept egyébként Dolce Vita-é. Én jobbnak láttam egész éjszakára a hűtőbe rakni a tortát, másnap tökéletesen vágható, de ilyen melegben percek alatt olvadásnak indul a fehér csokoládé.

Hozzávalók:
  • 15 dkg kakaós keksz morzsára törve/őrölve
  • 8 dkg olvasztott vaj
  • 25 dkg mascarpone
  • 20 dkg fehér csokoládé
  • 25 dkg ribizli
A kekszből és a vajból összeállítottam a "tésztát" és egy 18 cm átmérőjű kapcsos tortaformába simítottam. A fehér csokoládét gőz felett felolvasztottam és kanalanként a mascarponehoz kevertem. A kekszes alapon egyenletesen elosztottam a ribizlit, ráhalmoztam a krémet és egy éjszakára a hűtőbe tettem. Szerintem cukor felesleges bele, így is elég édes. Nekem legalábbis.

Saturday, July 10, 2010

Ostoros kalács


Anyukámmal közösen készítettük. Látványos és nagyon finom, szaftos.

Hozzávalók:

Tészta
  • 60 dkg sima liszt
  • 3 dkg élesztő
  • 3 dl meleg tej
  • 6 dkg cukor
  • 3 tojás fehérje
  • 2 kanál olvasztott vaj
Krém
  • 25 dkg vaj
  • 15 dkg cukor
  • 2 kanál kakaó
 A tészta hozzávalóiból a szokásos módon ( gyúrás, dagasztás) tésztát gyúrtam. A krém hozzávalóit összedolgoztam. Miután duplájára kelt a tészta, hat egyforma cipóra osztottam és még 20 percet pihenni hagytam. Ezután egyenként kisodortam, igazságosan megkentem mindegyiket a kakaós krémmel és feltekertem. Kettesével összefontam a rudakat, sütőpapírral bélelt tepsibe raktam őket, megkentem a tojások sárgájával és hideg sütőbe tettem. Bekapcsoltam a sütőt, 190 fokra állítottam, aranybarnára sütöttem.

Ribizli-málna crumble

 
Egy remekbeszabott angol édesség! Nagy előszeretettel használom azt a szókapcsolatot, hogy "botrányosan egyszerű". Hát ez az! Zseniális, olyan finom, hogy ájuldoztam, mikor első falatot a számba vettem. Tudom, hogy ez nem magától a morzsától van, hanem a megsült, szirupos, kissé ragacsos ribizli-málna páros teszi megbolondítva egy kis őrölt gyömbérrel, na meg persze a kókuszos ropogós morzsa. Érdemes elkészíteni, 5 perc alatt összeállítható egy darab sütőtálban. Jó. A morzsát gyúródeszkán állítottam össze. De ez lényegtelen, egy kis tejszínhabbal szerintem mennyei, akár ünnepi desszertet is lehet.

Hozzávalók:
  • 40 dkg gyümölcs (nálam most ribizli és málna keveréke)
  • 3 ek. kristálycukor
  • 1 csapott tk. őrölt gyömbér
  • 20 dkg sima liszt
  • 10 dkg puha vaj
  • 1 ek. porcukor
  • 2 marék kókuszreszelék
A gyümölcsöt egy sütőtál alján egyenletesen elosztottam, majd összeforgattam a kristálycukorral és a gyömbérrel. A többi hozzávalóból elkészítettem a morzsát, egyenletesen elosztottam a gyümölcsön majd 200 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt megsütöttem. Szerintem langyosan a legfinomabb tejszínhabbal.



Tuesday, July 6, 2010

Sült csirke édes-savanyú escabeche páccal

Főzögetek Mautner Zsófia könyvéből. Ahányszor átlapozom, annyiszor fedezek fel benne valami újat. Ezen a recepten sokszor átsuhantam, elsőre nem fogott meg. Aztán vasárnap délelőtt ismét kezembe vettem a könyvet, de most nem lapoztam át a recepten, hanem el is olvastam és szidtam magam, hogy miért nem csináltam már meg hamarabb. Aztán eszembe jutott, hogy még nem is nagyon volt nyár, márpedig ez annyira nyári ebéd, hogy nehéz ennél nyáribb ételt főzni. 
"Az eschabeche a mediterrán (elsősorban) spanyol és latin-amierikai konyha jellegzetes elkészítési módja, nem más, mint ecetes-olajos, édes-savanyú pác, amelyben leggyakrabban kisütött halat marinálnak." ( Chili és Vanília szakácskönyv 97.oldal) 
Friss kenyérrel ettük, amit szintén ma készítettem, reggel. Az eredeti receptet közlöm a könyvből, az elkészítésben kicsit eltértem Zsófia munkamenetétől.

Hozzávalók:
  • 4 csirkecomb (én egész csirkét használtam fel feldarabolva)
  • olívaolaj
  • só, bors
Édes-savanyú pác:
  • 6 ek. olívaolaj
  • 2 nagy lilahagyma vékonyra szeletelve
  • 4 gerezd fokhagyma vékonyra szeletelve
  • 4 ek. cukor/méz
  • 1 dl almaecet/ fehérborecet
  • 5 dl húsleves/zöldséglé
  • 2 közepes sárgarépa, felkarikázva
  • 2 szárzeller felkarikázva (én ezt kihagytam, de helyettesítettem mással, lásd lent)
  • 2-3 ág friss kakukkfű
  • 2-3 babérlevél
  • só, bors
A sütőt előmelegítettem 200 fokra, a csirkét sóztam, borsoztam, meglocsoltam olívaolajjal és 1 óra alatt pirosra sütöttem. Ezalatt elkészítettem a pácot. Egy serpenyőben olívaolajat hevítettem, rádobtam a hagymát, fokhagymát, répát, picit kevergetve pirítottam, pároltam. Egy lábosban cukrot karamellizáltam. ( a cukrot vagy mézet simán is hozzá lehet adni, de szerintem így szebb színe lesz, meg az íze is jobb.) A hagymához és répához hozzáöntöttem az ecetet és egy kevés alaplevet, majd az egészet a karamellhez adtam. Ilyenkor megdermed, de majd feloldódik. Hozzáöntöttem a maradék húslevest. Zellerzöldből, petrezselyemzöldből, a kakukkfűből és babérlevélből buquet garni-t kötöztem, beledobtam a páclébe, sóztam, borsoztam és beforraltam. Csak annyit rotyogtattam, hogy a répa amolyan "al dente" maradjon. A megsült csirkecombokat kissé hagytam kihűlni, majd ráöntöttem a pácot, amiből eltávolítottam a buquet garni-t. Langyosan ettük.

A Kenyér

Két éve találtam rá a híres DNK receptjére, nálunk és másoknál, akik szintén sütik, töretlen a sikere. Alig van vele munka, szinte már botrányosan egyszerű, viszont mennyei, mikor először beleharaptam, azt volt az első szavam: " Istenem, igen, ez kenyér, kenyeret eszek!" A családot is sikerült meggyőzni, hogy a házi kenyérnél nincs jobb, ugyanis voltak sikertelen próbálkozásaim, a dagasztás nélküli kenyér előtt nem sikerült igazán jó kenyeret sütni. De erre még nagyon kritikus öcsém is azt mondta: " Na látod, ez egy RENDES kenyér!" :) Az ő szájából ez nem akármilyen kritika, elismerő. Olyan egyszerű hogy ennél a receptnél nem lehet arra hivatkozni, hogy nincs időm kenyeret sütni. Mindössze 3 percig tart bekeverni a tésztát, ami legalább 12 órát érik (ez a titka állítólag), nem kell felette állni vagy ülni. A 12 óra elteltével be kell csak kapcsolni a sütőt, beállítani 250 fokra, betenni előmelegíteni egy megfelelő méretű jénai tálat (én ebben sütöm), mikor már forró a sütő, akkor belezúdítani a tésztát és már csak 50-60 perc választ el a tökéletes lyukacsos, illatos, ropogós héjú adalékanyagmentes kenyértől. Az eredeti recepttől annyiban eltérek, hogy a 12 óra elteltével nem szedem ki a tésztát a tálból, nem hajtogatom át, nem lisztezem, hanem egyenesen megy a sütőbe. Csináltam már úgy is, hogy kivettem a tálból, áthajtogattam, kicsit kelesztettem még, de úgy tapasztaltam, hogy ha ezt a részt kihagyom, akkor is ugyanolyan lesz, mintha áthajtogattam volna. Szóval így végképp semmi macera, csak jól kell időzíteni, legjobb reggel bekeverni, este meg lehet sütni, éjszaka kihűl és másnapra van friss kenyerünk, ami még napok múlva is nagyon, de nagyon finom. Még harmadnap is olyan, mint ha frissen lett volna sütve. Igaz, ezt csak egyszer teszteltem, mert olyan jó,  hogy elég hamar elpusztítjuk. De tényleg nem penészedik meg, mint a bolti és az íze is jó marad. Valamikor BL 55-ös, azaz finom lisztből csinálom, ilyenkor ropogósabb a héja, fehér a belseje és nagy lyukak vannak benne, olyan ciabatta szerű, BL 80-as kenyérlisztből puhább a héja szerintem, kicsit sötétebb a belseje és így valamivel kisebbek a lyukak. A poén az, hogy a fotón látható kenyér fel-fele arányban készült finom és kenyérlisztből. A család jobban szereti kenyérlisztből, azt mondják, hogy ebből olyan "kenyeresebb" az állaga. :) Sokszor sütöm fele-fele arányban finom és teljes kiőrlésű rozslisztből. Evvel a 12 órás módszerrel még a tk. lisztből is lehet nagyon jó kenyeret készíteni, hagyományos dagasztással, 1-2 órás kelesztéssel nekem nem voltak jók a kenyereim, meg lehetett enni, de az állaggal gondok voltak. Nem volt az igazi. Ha tk. rozsliszből (is) sütöm, akkor adok hozzá 2 ek. búzasikért. A rozshoz muszáj, mert alacsony a sikértartalma, a sikértartalom pedig nagyban meghatározza, hogy milyen állagú lesz a kenyerünk. És akkor a recept! Közlöm az eredetit.

Hozzávalók: (2,5 dl csésze)
  • 3 csésze BL 80-as liszt ( kb.50 dkg)
  • 1,5 csésze víz
  • fél tk. szárított élesztő (DM-es bio adalékanyagmentes) vagy egy csipet hagyományos élesztő
  • másfél tk. só
A lisztet átszitálom egy nagy keverőtálba és elkeverem az élesztővel, sóval (ha hagyományos élesztővel dolgozom, akkor a csipetnyi élesztőt feloldom a vízben és így adom a liszthez). Hozzáöntöm a  vizet, elkeverem, nokedlitészta állagú massza lesz belőle. Lefedem a tálat és 12 órát hagyom pihenni. Ilyenkor nyáron napközben kiteszem a teraszra napfényre, így akár le is lehet felezni a kelesztési időt, ha nagyon sietünk, én azonban ragaszkodom a 12 órához. A kelesztési idő leteltével bekapcsolom a sütőt, beállítom 250 fokra, beteszek melegedni egy megfelelő méretü jénai tálat fedéllel együtt  mikor már forró a sütő, akkor kiveszem a jénait, belefordítom a tésztát, letakarom, visszateszem a sütőbe, 25 percig sütöm lefedve, majd további 20- 30 percet fedő nélkül és kész.

Monday, July 5, 2010

Tortilla de patatas


Imádom! Azért mert egyszerű, de mégis olyan jó, könnyű. Ma ezt ebédeltem. A megadott mennyiség lehet egy személyes, így elég kiadós, viszont két szerényebb emberkének is elég, amolyan előételnek, vagy vacsinak.

Hozzávalók:
  • 40 dkg krumpli
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 4 tojás
  • só, bors, olívaolaj
A hagymát szivárványra (vékony csíkokra), a krumplit vékony szeletekre vágtam. Egy serpenyőben olívaolajat hevítettem, rádobtam a hagymát, picit pároltam, hozzáadtam a szeletelt krumplit, sóztam, borsoztam és óvatosan kevergetve addig pároltam, míg megpuhult. (nem kell szétfőzni). A tojásokat egy keverőtálban lazán elkevertem és beleforgattam a megsült krumplit. Kevés olajat locsoltam a serpenyőbe és visszaöntöttem bele a tojásos krumplit. Lefedve, alacsony lángon addig sütöttem, amíg felül látszott, hogy már majdnem megsült a tojás. Ekkor egy megfelelő méretű tányért borítottam a serpenyőre és egy gyors mozdulattal átfordítottam, majd óvatosan visszacsúsztattam bele a tortillát. Ezután már fedél nélkül sütöttem, kb. 5 percig. Aiolival és salátával ettem.

Gyors harapnivaló

 Volt a hűtőben egy csomag leveles tészta, amit gyorsan el kellett használni. Nem egy bonyolult recept, de tényleg pár percet vett igénybe az elkészítése.

Hozzávalók:
  • egy csomag leveles tészta (275 g)
  • 2 közepes paradicsom
  • 4 szál újhagyma
  • 15 dkg cheddar (jobb lett volna mozarella, feta, de ezek most nem voltak otthon)
  • só, bors, 
  • olívaolaj
  • kakukkfű vagy más zöldfűszer (oregano, bazsalikom)
    A sütőt előmelegítettem 180 fokra.  Egy tepsit kibéleltem sütőpapírral, ráhelyeztem a tésztát, rádobáltam a feldarabolt paradicsomot, hagymát. A sajtot krumplihámozóval "szeleteltem" rá. Sóztam, borsoztam, morzsoltam rá kakukkfüvet, meglocsoltam kevés olívaolajjal és 20 perc alatt készre sütöttem. 

    Saturday, July 3, 2010

    Meggyes semifreddo málnával


    Hozzávalók:
    • 40 dkg kimagozott meggy
    • 4 tojás szétválasztva
    • 2,5 dl jéghideg tejszín
    • 10-15 dkg cukor/méz ízlés szerint
    • málna
    • ízlés szerint likőr ( málna, meggy, limoncello, rum)
    • csipet só
    A meggyet meglocsoltam egy kevés limoncelloval, kicsit állni hagytam, egy maréknyit félretettem, majd botmixerrel pürésítettem. A tojások sárgáját habosra kevertem a cukorral és gőzfürdő felett addig kevergettem, míg az cukor el nem olvadt. Ezután hozzákevertem a meggymasszát. A tojás fehérjét csipet sóval kemény habbá vertem, ugyanígy jártam el a tejszínnel is (só nélkül), majd egymás után, óvatos mozdulatokkal a meggyes alaphoz kevertem őket. Egy kb.másfél literes püspökkenyér formát kibéleltem folpackkal, a félretett meggyet és egy marék málnát az aljára dobáltam és ráöntöttem masszát. Legalább 6 órára fagyasztóba tettem, legjobb egy egész éjszakát ott tartani.

    Friday, July 2, 2010

    Spaghetti salsa verde


    Munka után megint valami gyorsra, egészségesre, nagyon finomra vágytam. A kertünkben gyönyörü a petrezselyem, a hütőben volt még egy kis maradék szardella ... hmm .. akkor legyen salsa verde piemontese (piemonti zöldmártás). Ugye nem kell mondanom, hogy alig 20 perc alatt elkészültem a vacsim. Szeretem az ilyen szószokat, mert nem hőkezeltek, így nem mennek kárba a vitaminok, antioxidánsok, esszenciális zsírsavak és persze intenzívebb az ízélmény. 2 személyre szól a recept.

    Hozzávalók:
    • 20 dkg durumtészta
    • egy kis csokor petrezslyem
    • 3 gerezd duci fokhagyma
    • 1 kis marék dió
    • 4 szardellafilé
    • 1 ek. kapribogyó
    • 2 ek. olívaolaj
    • bors, citromlé
    Míg a víz felforrt, addig beledobáltam mindent az összes hozzávalót a robotgépbe és pépesítettem a szót. Kifőztem a tésztát, leszűrtem, összeforgattam a szósszal, megszórtam kevés pirított fenyőmaggal és parmezánforgáccsal.

    Thursday, July 1, 2010

    Zuccotto, egy tök jó desszert


    Finom és látványnak sem utolsó. Lehet vele villogni vendégek előtt, elkészíteni sem bonyolult, persze így utólag már sok mindent máshogy csinálnék, na de majd legközelebb.  Egyébiránt olasz és magyarul tököcskét jelent. Egy speciális tök-alakú formában készítik, innen a neve. Azt beszélik róla, hogy a Firenzei dóm vagy Cattedrale di Santa Maria del Fiore (jelentése: Liliomos Mária) kupolája ihlette ezt a desszertkölteményt, meg azt is, hogy alakja a püspöki sapkáéra hasonlít. 
    Kicsit átkomponáltam a receptet. Egyik, vagyis legfőbb oka, hogy nem lehet, nem tudok olyan habtejszínt venni, amit igazi kemény habbá lehet verni. Az eredeti receptben pedig tejszín a töltelék. Ezért azt találtam ki, hogy helyette ricotta és mascarpone  lesz benne, de kicsit elszámoltam magam. Utólag még felvert tejszínnel is ki kellett egészíteni, mert kevés lett a krém. Ezért nem is fogok pontos receptet írni, legközelebb máshogy csinálom, remélhetőleg jobb lesz. A baj csak annyi volt egyébként, hogy kevés lett a ricotta, a mascarponeba meg túl sok olvasztott csokit kevertem, így kicsit (anyu szerint) harsogott a csokitól, de volt olyan is, aki odáig volt tőle. Nekem is ízlett. A végén még egy kis zselatinos tejszínnel kellett feltölteni a kupolát. Legközelebb jobban meglocsolom a piskótát likőrrel, hogy szaftosabb legyen, jobban fog már menni a szabdalás is, szebben a kakaós-porcukros szórás is. De mi legyen a töltelék? Próbálkozzak továbbra is, hátha ráakadok valami rendes tejszínre, vagy pedig lecserélem ricottára, amit tejszínnel lazítok majd. Nem lehet rossz a mascarpone sem tölteléknek felvert tojásfehérjével lazítva, hogy légiesebb legyen. Portejszínről szó sem lehet. Ezeket leszámítva jó kis desszert ám, finom benne a kandírozott narancs- és citromhéj, hasonlít a cassatta töltelékére, vagyis majdnem az.

    Saturday, June 19, 2010

    Végső megoldás - Semifreddo

    Pár bejegyzéssel korábban hosszasan ecseteltem a fagylaltgép-botmixeres kevergetés dilemmámat és az a legszebb az egészben, hogy a kettő közül egyik sem a megoldás. Nekem legalábbis nem. Nem is tudom, miért nem jutott eszembe hamarabb a semifreddo. Valahogy teljesen megfeledkeztem róla, pedig annyira egyszerű és olasz, csak nem láttam a fától az erdőt. Nem kell sem fagylaltgép és nem fogom óránkénti botmixeres kevergetéssel sem bonyolítani az életem. A semifreddo tökéletes alternatíva, krémes, habos, könnyű,  pofátlanul egyszerű, a végtelenségig variálható, mindez a fent említett módszerek nélkül. Sok recept kering a világhálón, valahol megfőzik a tojás sárgáját, valahol nem. Én eddig csak a nyers változatot próbáltam, de tekintettel arra, hogy házi tojást használok, ezért inkább megfőzöm. Annyiban tér el a fagyitól, hogy tartalmaz felvert tojásfehérjét és a legtöbb recept a tejszínt is felverve írja. Ettől lesz krémes és könnyű, viszont nem fagy meg kőkeményre, de mégis formázható. Csinálhatunk gombócokat fagyis kanállal, nekem azonban jobban tetszik a jellegzetes püspökkenyér formájú, szeletelhető semifreddo. Ez azonban nem előírás, nyugodtan készíthető tortaformában is, csak a fantáziánk szab határt, piskótalap közé is tölthető, szószt is készíthetünk mellé. Én most egy rétegezett kekszes-csokis-vaníliás receptet osztok meg,  Tapasztalataim szerint hamarabb indul olvadásnak, mint a fagyi. Emilia Romagna tartomány jellegzetes desszertje. Nálam "ő" lesz az idei nyár sztár-desszertje. Ezt követi a granita.

    Hozzávalók:

    Kekszes alap:
    • 13 dkg keksz
    • 5 dkg vaj
    • 2 ek. amaretto ( lehet rum, likőr, konyak)
    Vaníliás réteg:
    • 2 tojás
    • 10 dkg cukor/2 ek. méz
    • 2,5 dl tejszín
    • 1 vanília rúd kikapart belseje
    • csipet só
    Csokoládés réteg:
    • 2 tojás
    • 10 dkg 70%-os csokoládé
    • 2,5 dl tejszín
    • csipet só
    A kekszet morzsa állagúra törtem majd elkevertem az olvasztott vajjal, a likőrrel és egy szilikon formába egyenletesen belenyomkodtam. Beraktam a hűtőbe, ezalatt elkészítettem a rétegeket. A vaníliáshoz habosra kevertem a tojások sárgáját a cukorral és a vaníliával, óvatosan beleforgattam a felvert tejszínt, majd a csipet sóval felvert tojások fehérjét és a kekszes alapra borítottam. Visszatettem a hűtőbe. A csokishoz felolvasztottam vízgőz felett a csokoládét, majd simára kevertem a tojások sárgájával, beleforgattam a felvert tejszínt és a fehérjét majd a vaníliás rétegre öntöttem. Egy éjszakára a fagyasztóba tettem. Ha nem szilikon formában készítjük, akkor a hagyományos püspökkenyér formát ki kell bélelni folpackkal, így a semifreddo könnyen kiemelhető. A képre nem vagyok büszke, ezért csak ide a végére teszem, azért lehessen látni, hogy mégis hogyan nézett ki.

    Thursday, June 17, 2010

    Fagyi, ami nem olvad el, avagy mire képes az élelmiszeripar

    Nem térek magamhoz, ha nem látom a saját szememmel, akkor nem hiszem el. Apu elég szoros barátságot ápol ezekkel jégkrémnek csúfolt agyonadalékozott élelmiszeripari "csodákkal". Legutóbb egy "narancsos álom" nevű, narancssárga, neon fényekben pompázó díszpéldánnyal tért haza. Ez még csak nem is megbotránykoztató, mármint a színe, hiszen megszoktuk, hogy színezett, ez már nem veri ki a biztosítékot, vagyis igen, de istenem, színezék, fagyiban, mikor ezek a legveszélyesebb "élelmiszerek" (minek nevezzem?), hiszen ezek tartalmazzák a lehető legtöbb adalékot, színezéket, aromákat, cukrot, lágyítót, habosítót, tömeg és térfogatnövelőt, tartósítót és még sorolhatnám a végtelenségig. De ez valami egészen különleges fagyi, ugyanis apu kint felejtette az asztalon és láss csodát, a fagyi egy éjszaka alatt sem olvadt el. Egyben, egészben áll, megőrizte a csillagcső formát is. Hihetetlen! Azt hittem, hogy a kenyérhéjaromát nem múlja majd felül semmi, de ez kiütéssel győzött. Fogalmam sincs, hogy az adalékok felsorolásában melyik lehet az a "bizonyos", nem is másolom be, mert szlovák a címke, de legyen ennyi elég, ez adaléktól van, nem vitás. Szóval "narancsos legmerészebb rémálom". Aki eddig adott némi esélyt a konvencionális jégkrémeknek, fagyiknak, akármiknek, az szerintem ezek után rájuk sem néz majd, ha igen, akkor menthetetlen, reménytelen, de ő baja. Nekem megvan a megoldás: "Final Solution, avagy Semifreddo". Tökéletes, adalékanyag mentes, habos, krémes, könnyű, mindez fagyigép és óránkénti botmixerelés nélkül. Lesz bőven recept a blogon.

    Jaj! Majd elfelejtettem. Nem elhanyagolandó körülmény, hogy amikor ez az ominózus eset történt, akkor simán volt napközben 30 fokhoz közeli hőmérséklet. Ennek fényében tessék ezen elgondolkodni.

                                                              Kép innen + egy videó

    Saturday, June 5, 2010

    Palacsintafelfújt rebarba-eper kompóttal

     
    Gondoltam meg kellene ünnepelni, hogy végre süt a nap, meleg van, majdnem olyan, mintha nyár lenne!!! Nem nagy dolog június 5-én, gondolja majd magában az, aki ezt egy év múlva olvassa, nem? Pedig de, sajnos, hihetetlen, amit az időjárás az utóbbi hetekben produkál. Na de ma szép nyári nap van, ehhez pedig egy könnyű kis desszert dukál. Az ötlet Ramsay-é. A palacsintára nem írok receptet, mert a palacsintát sosem csináltam és nem is fogom recept szerint.  Fogalmam sincs, miből mennyit teszek bele, csak úgy szemre adagolom a hozzávalókat. Szóval kevertem egy majdnem klasszikus  (azért majdnem, mert a fehérjét külön felvertem) palacsintatésztát:

    3 tojás sárgáját kikevertem cukorral/mézzel, liszttel, tejjel, egy csipet sóval majd óvatosan hozzáadtam a felvert fehérjehabot és kicsit vastagabb palacsintákat sütöttem belőle.
    Reggel kivonultam a kertbe, leszedtem az utolsó adag rebarbarát, megtisztítottam, feldaraboltam, kevés vajon, cukorral/mézzel, reszelt citromhéjjal, citromlével és egy mokkáskanálnyi őrölt gyömbérrel megpároltam majd kevertem hozzá félbe/negyedbe vágott epret, de ekkor már nem főztem.

    Megtöltöttem a kompóttal a palacsintát és plusz eperrel tálaltam. Egyébiránt a rebarbara gyömbérrel szerintem nagyon veszélyesen finom, kár, hogy nem volt otthon friss gyömbér, de így is nagyon jó páros.

    Tuesday, June 1, 2010

    Pavlova

     
    Nem szerettem volna egy darabig semmilyen desszertet készíteni, mert nem tesz jót a tomporomnak, de a Pavlovát muszáj volt kipróbálnom, addig nem lett volna nyugtom. Amilyen bonyolultnak néz ki, annyira egyszerű, szerintem még elrontani sem lehet, talán még egy kezdő háziasszony is meg tudná csinálni. Vagy nem?! És hát nagyon durván jó, masszív desszert, szinte üt. Talán kicsit jobban is színt kaphatott volna a habalap, legközelebb kicsit magasabb hőfokon fogom sütni, 110 fok helyett kb.130 fokon és nem a sütő alsó, hanem a középső harmadába helyezem majd a sütőlapot. Egyébként nincs baj vele, csak mondom, rossz helyre rakódik le :). Azért egy csokisat még kipróbálok. Aki esetleg nem ápol szoros barátságot a tojásfehérje alapú édességekkel, mert iszonya van a színezett, kemény, fullasztó habcsókoktól, annak ajánlom, hogy próbálja ki, mert  a kettőnek semmi köze egymáshoz. Ez nem habcsók, mégha hasonlít is rá. A Pavlovának puha, pillekönnyű ragacsos, krémes belseje van. Tudom furán hangzik a ragacsos meg a pillekönnyű egyszerre, pedig így van, legalábbis én így nyugtáztam magamban. Orosz hangzású desszert, persze, hiszen a híres orosz balerináról, Ánna Pávlováról nevezték el, illetve az ő emlékére készítették el először, de a mai napig vitatkoznak rajta, hogy Ausztráliából vagy Új-Zélandról származik e. Egyébként nyári desszert, már csak azért is, mert a kimaradt sárgájákból készíthetünk fagyit, ami szintén nyári desszert, ha meg fagyit készítünk, akkor a kimaradt fehérjékből süthetünk Pavlovát. Már csak egy dolog hiányzik így június elsején: a nyár! Mert szakad az eső, hideg van és be kellett kapcsolni a fűtést! :(

    Hozzávalók:
    • 4 tojásfehérje
    • 20 dkg cukor
    • 1 ek. keményítő
    • 1 ek. ecet
    • csipet só
    • tejszín
    • friss eper
    A sütő előmelegítettem 150 fokra. Egy szilikonlapot vékonyan megkentem olajjal. A fehérjéket a csipet sóval elkezdtem felverni (kézzel, de lehet géppel is). Mikor már habos volt, akkor kanalanként adagoltam hozzá az átszitált porcukrot, az utolsó kanál cukorral hozzáadtam a keményítőt is. Szép, fényes masszív habot kaptam, amibe óvatosan belekevertem az ecetet is. A szilikonlapot egy tepsibe helyeztem majd a habból egy kb.20 cm átmérőjű magas tortaformát formáztam. A szilikonlap azért praktikus, mert méretezve vannak rá különböző átmérőjű körök, így könnyű a habalapot megformázni. Ha nincs ilyenünk, akkor ceruzával egy sütőpapírra rajzoljunk kört, kenjük le olajjal és ezen formázzuk meg a Pavlovát. Ha ez meg van, vegyük vissza a hőfokot 110-120 fokra és kb.60-70 perc alatt süssük készre a habalapot, ne nyitogassuk a sütőt közben. Ha letelt a sütési idő, kapcsoljuk le a sütőt és hagyjuk benne a habalapot kihűlni. Én este sütöttem, így a Pavlova a sütőben éjszakázott. A tejszínt kevés cukorral habbá vertem a Pavlovára halmoztam és friss eperrel tálaltam.
    Eredetileg itt.

    Thursday, May 27, 2010

    "Baci Perugina", avagy a leghíresebb olasz mogyorós bonbon

    A receptet természetesen Dolce Vita-nál találtam. Azt mondom megéri házi bonbont csinálni, mert tényleg semmi oda nem illő nem lesz benne, mint a bolti bonbonokban, és ez egy igazán finom bonbon, igaz semmi extra nincs benne, egyszerű csokis-mogyorós bonbon, de hát olasz. Persze az eredeti annyival izgalmasabb, hogy az aprócska bonbon kissé galaktikus csomagolása valami szívhez szóló üzenetet rejt, de szerintem ha valakinek egy ilyen saját kezűleg készített bonbont ajándékozunk névnapra, szülinapra, karácsonyra vagy csak úgy, azért mert kedves a szívünknek, akkor ez a gesztus egészen biztos szívhez szóló lesz kék csillagos csomagolás és kedves üzenet nélkül is. Egy kicsit macerás a készítése, csupa csoki volt mindenem, én meg aztán igazán arról vagyok híres, hogy extra maszatos tudok lenni a konyhában, szóval tegnap ahova néztem, mindenhol csoki volt, olyan zugokban is, hogy azt kérdeztem saját magamtól: "Ezt meg hogy csináltad?" :) A végére nekem kicsit besűrűsödött a csoki, persze visszaolvasztottam és löttyintettem bele egy kis olajat, nem szívesen tettem, de muszáj volt.

    Hozzávalók:
    • 20 dkg törökmogyoró
    • 20 dkg 50-60 %-os csoki
    • 2 dl tejszín
    • 5 dkg vaj
    • 20 dkg 70%-os csoki
    A mogyoróból 15 dkg-ot apróra törtem, a tejszínt felolvasztottam a 60%-os csokival és a vajjal, majd beleforgattam az apróra törött mogyorót. 3 órára hűtőbe raktam, majd gömböket formáztam  a masszából, mindegyik tetejébe nyomtam egy szem egész mogyorót, tálcára raktam őket és visszatettem a hűtőbe. Az ujjacskáimról pedig szépen lenyalogattam a csokis masszát úgy, hogy még a fülcimpám is csokis volt, talán még aprótalpú (most sem nagy a talpam, hiába, nem élhet mindenki nagy lábon) koromban sem voltam ilyen maszatos sosem, mint tegnap. Gőzfürdőben felolvasztottam a 70%-os csokit (legközelebb már az elején löttyintek bele egy nagyon kevés olajat, sokkal könnyebb így a csokizás, szentségtörés ide vagy oda), fogtam két villát és egyenként megforgattam a bonbonokat a csokiban. Sütőpapírra tettem és türelmesen vártam, míg megszilárdultak.

    Sunday, May 23, 2010

    Feketeszeder fagylalt

    Májusi ősz (inkább tél) van, pedig pár héttel ezelőtt a virágba borult meggyfában gyönyörködve azt gondoltam, hogy visszavonhatatlanul itt a tavasz. Csak volt, és még mondja valaki, hogy az áprilisi időjárás szeszélyes. Jó, talán már kezd javulni a helyzet, de azt mondom, hogy ez még mindig nem olyan, mint amilyennek májusban kellene lenni. Tavaly ilyentájt már egész szép bőrszínem volt, a májusi nap csodaszépen barnít. Na de most!! Sütni sem süt, elő sem dugja az orrát, ne akarjak már ilyenkor napozni. Aki egy év múlva olvassa majd ezeket a sorokat, nyilván nagyokat fog pislogni, hogy május közepén miket firkálok itt össze, de hát most ez van. 
    Na de május van és kész, szóval lassan itt lesz (remélem) a nyár, és ha nyár, akkor fagyi, sorbet, granita! Mi más? Ez a minimum! A másik biztos pont, hogy nem ám bolti, adalékozott, gyümölcsöt, vaníliát, csokit, tojást soha nem látott keverékek, hanem házi, friss és egészséges alapanyagokból készült jeges csodák. Szeretem a fagyit! Például egy fűszeres, masszív indiai, thai, török fogás után nem is tudok elképzelni jobb desszertet, mint egy könnyű hűsítő fagyit, sorbet-t. Meg csak úgy általában is, mert szeretem, szeretjük. Egy valami viszont nem hagy nyugodni. Pár hete beférkőzte magát az agyamba a gondolat, egész rendesen , hogy kéne venni egy fagylaltgépet. Aztán  olvasgatva fórumokat, gasztroblogokat kicsit kedvem szegődött. Ha nem kompresszoros, akkor be kell rakni a fagyasztóba, várni még csak várnék,  nem kell minden nap fagyit enni, tehát kibírom azt a 18 órát míg lehűl a készülék, viszont a fagyasztóban nincs mindig hely. Ha pedig kompresszoros, akkor elég mélyen belenyúlhatok annak a bizonyos ágyékkötőnek a zsebébe. A botmixeres keverés szintén macera, a hely szintén kell a fagyasztóban, ráadásul fél óránként hűtőből kivesz, átkever visszarak. Ez nem fárasztó, csak hosszadalmas és úgy kell tervezni a napot, hogy ne kelljen több órára elmenni otthonról. 
    És akkor most rátérek a fagyira. Volt még egy doboz feketeszeder a fagyasztóban, gondoltam teszek egy próbát a "botmixereskiberakosgatós", eljárással erre pont jó lesz.

    Hozzávalók:
    • 40 dkg feketeszeder (friss vagy kiolvasztva)
    • 1 ek. méz/cukor (ízlés szerint több/kevesebb)
    • 2 dl tejszín
    • 2 dl tej
    A szedret a cukorral botmixerrel pürésítettem, de nem szűrtem át a masszát, mert minket nem zavarnak a magok (sőt én szeretem is ha ropog a fogam alatt, ciki? bizarr?). Ezután elkevertem a tejszínnel és a tejjel, műanyag dobozba öntöttem és betettem a fagyasztóba. Mikor elkezdett fagyni, kb. 1 óránként átkevertem botmixerrel. Egyetlen dolog tart vissza ettől a módszertől: a macera. Egyébkén elégedett vagyok az állagával, nem lesz olyan légies, mint a nagyüzemi, hiszen ebben nincs E-mb-E-rte-E-l-E-n mennyiségű E-szám,de nem is kell és nem is akarom, hogy olyan legyen. Nekem így nyújt ízélményt.