A Kenyér

Két éve találtam rá a híres DNK receptjére, nálunk és másoknál, akik szintén sütik, töretlen a sikere. Alig van vele munka, szinte már botrányosan egyszerű, viszont mennyei, mikor először beleharaptam, azt volt az első szavam: " Istenem, igen, ez kenyér, kenyeret eszek!" A családot is sikerült meggyőzni, hogy a házi kenyérnél nincs jobb, ugyanis voltak sikertelen próbálkozásaim, a dagasztás nélküli kenyér előtt nem sikerült igazán jó kenyeret sütni. De erre még nagyon kritikus öcsém is azt mondta: " Na látod, ez egy RENDES kenyér!" :) Az ő szájából ez nem akármilyen kritika, elismerő. Olyan egyszerű hogy ennél a receptnél nem lehet arra hivatkozni, hogy nincs időm kenyeret sütni. Mindössze 3 percig tart bekeverni a tésztát, ami legalább 12 órát érik (ez a titka állítólag), nem kell felette állni vagy ülni. A 12 óra elteltével be kell csak kapcsolni a sütőt, beállítani 250 fokra, betenni előmelegíteni egy megfelelő méretű jénai tálat (én ebben sütöm), mikor már forró a sütő, akkor belezúdítani a tésztát és már csak 50-60 perc választ el a tökéletes lyukacsos, illatos, ropogós héjú adalékanyagmentes kenyértől. Az eredeti recepttől annyiban eltérek, hogy a 12 óra elteltével nem szedem ki a tésztát a tálból, nem hajtogatom át, nem lisztezem, hanem egyenesen megy a sütőbe. Csináltam már úgy is, hogy kivettem a tálból, áthajtogattam, kicsit kelesztettem még, de úgy tapasztaltam, hogy ha ezt a részt kihagyom, akkor is ugyanolyan lesz, mintha áthajtogattam volna. Szóval így végképp semmi macera, csak jól kell időzíteni, legjobb reggel bekeverni, este meg lehet sütni, éjszaka kihűl és másnapra van friss kenyerünk, ami még napok múlva is nagyon, de nagyon finom. Még harmadnap is olyan, mint ha frissen lett volna sütve. Igaz, ezt csak egyszer teszteltem, mert olyan jó,  hogy elég hamar elpusztítjuk. De tényleg nem penészedik meg, mint a bolti és az íze is jó marad. Valamikor BL 55-ös, azaz finom lisztből csinálom, ilyenkor ropogósabb a héja, fehér a belseje és nagy lyukak vannak benne, olyan ciabatta szerű, BL 80-as kenyérlisztből puhább a héja szerintem, kicsit sötétebb a belseje és így valamivel kisebbek a lyukak. A poén az, hogy a fotón látható kenyér fel-fele arányban készült finom és kenyérlisztből. A család jobban szereti kenyérlisztből, azt mondják, hogy ebből olyan "kenyeresebb" az állaga. :) Sokszor sütöm fele-fele arányban finom és teljes kiőrlésű rozslisztből. Evvel a 12 órás módszerrel még a tk. lisztből is lehet nagyon jó kenyeret készíteni, hagyományos dagasztással, 1-2 órás kelesztéssel nekem nem voltak jók a kenyereim, meg lehetett enni, de az állaggal gondok voltak. Nem volt az igazi. Ha tk. rozsliszből (is) sütöm, akkor adok hozzá 2 ek. búzasikért. A rozshoz muszáj, mert alacsony a sikértartalma, a sikértartalom pedig nagyban meghatározza, hogy milyen állagú lesz a kenyerünk. És akkor a recept! Közlöm az eredetit.

Hozzávalók: (2,5 dl csésze)

• 3 csésze BL 80-as liszt ( kb.50 dkg)
• 1,5 csésze víz
• fél tk. szárított élesztő (DM-es bio adalékanyagmentes) vagy egy csipet hagyományos élesztő
• másfél tk. só

A lisztet átszitálom egy nagy keverőtálba és elkeverem az élesztővel, sóval (ha hagyományos élesztővel dolgozom, akkor a csipetnyi élesztőt feloldom a vízben és így adom a liszthez). Hozzáöntöm a  vizet, elkeverem, nokedlitészta állagú massza lesz belőle. Lefedem a tálat és 12 órát hagyom pihenni. Ilyenkor nyáron napközben kiteszem a teraszra napfényre, így akár le is lehet felezni a kelesztési időt, ha nagyon sietünk, én azonban ragaszkodom a 12 órához. A kelesztési idő leteltével bekapcsolom a sütőt, beállítom 250 fokra, beteszek melegedni egy megfelelő méretü jénai tálat fedéllel együtt  mikor már forró a sütő, akkor kiveszem a jénait, belefordítom a tésztát, letakarom, visszateszem a sütőbe, 25 percig sütöm lefedve, majd további 20- 30 percet fedő nélkül és kész.