"Baci Perugina", avagy a leghíresebb olasz mogyorós bonbon

A receptet természetesen Dolce Vita-nál találtam. Azt mondom megéri házi bonbont csinálni, mert tényleg semmi oda nem illő nem lesz benne, mint a bolti bonbonokban, és ez egy igazán finom bonbon, igaz semmi extra nincs benne, egyszerű csokis-mogyorós bonbon, de hát olasz. Persze az eredeti annyival izgalmasabb, hogy az aprócska bonbon kissé galaktikus csomagolása valami szívhez szóló üzenetet rejt, de szerintem ha valakinek egy ilyen saját kezűleg készített bonbont ajándékozunk névnapra, szülinapra, karácsonyra vagy csak úgy, azért mert kedves a szívünknek, akkor ez a gesztus egészen biztos szívhez szóló lesz kék csillagos csomagolás és kedves üzenet nélkül is. Egy kicsit macerás a készítése, csupa csoki volt mindenem, én meg aztán igazán arról vagyok híres, hogy extra maszatos tudok lenni a konyhában, szóval tegnap ahova néztem, mindenhol csoki volt, olyan zugokban is, hogy azt kérdeztem saját magamtól: "Ezt meg hogy csináltad?" :) A végére nekem kicsit besűrűsödött a csoki, persze visszaolvasztottam és löttyintettem bele egy kis olajat, nem szívesen tettem, de muszáj volt.

Hozzávalók:

• 20 dkg törökmogyoró
• 20 dkg 50-60 %-os csoki
• 2 dl tejszín
• 5 dkg vaj
• 20 dkg 70%-os csoki

A mogyoróból 15 dkg-ot apróra törtem, a tejszínt felolvasztottam a 60%-os csokival és a vajjal, majd beleforgattam az apróra törött mogyorót. 3 órára hűtőbe raktam, majd gömböket formáztam  a masszából, mindegyik tetejébe nyomtam egy szem egész mogyorót, tálcára raktam őket és visszatettem a hűtőbe. Az ujjacskáimról pedig szépen lenyalogattam a csokis masszát úgy, hogy még a fülcimpám is csokis volt, talán még aprótalpú (most sem nagy a talpam, hiába, nem élhet mindenki nagy lábon) koromban sem voltam ilyen maszatos sosem, mint tegnap. Gőzfürdőben felolvasztottam a 70%-os csokit (legközelebb már az elején löttyintek bele egy nagyon kevés olajat, sokkal könnyebb így a csokizás, szentségtörés ide vagy oda), fogtam két villát és egyenként megforgattam a bonbonokat a csokiban. Sütőpapírra tettem és türelmesen vártam, míg megszilárdultak.