Díjat kaptam, továbbadom!

Kata a napokban megtisztelt evvel a díjjal. Ezúton is köszönöm. Hát legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy egyszer kapok ilyet. Főleg nem ilyen hamar, hiszen csupán egy éve "írom" a blogot, sajnos elég hanyag módon az utóbbi időben, de van rá mentségem. Minden esetre úgy érzem, ösztönzőleg fog hatni rám ez a díj, épp ezért igyekszem majd összeszedni magam, megtanulom rendesen kezelni a blogspotot, kap majd csinosabb ruhát a blog és pár héttel ezelőtt megszületett az új és végleges név is, ami úgy érzem igazán az enyém, kedves történet fűződik hozzá, különleges jelentéssel bír számomra, de erről majd kicsit később.

Szabályok:

1. Köszönd meg akitől kaptad.
2. Tedd ki a logót a blogra.
3. Linkeld be, akitől kaptad.
4. Add tovább további hét blogosnak.
5. Linkeld be őket.
6. Hagyj náluk megjegyzést, értesítsd őket.
7. Árulj el magadról hét dolgot.


És akkor jöjjön a 7 dolog rólam:

1. Gondolom nem mondok semmi érdekeset avval, hogy imádok enni és sütni-főzni. Kb.13 éves lehettem, mikor megkezdtem konyhai kontárkodásaimat. önszántamból, úgy, hogy szakácskönyvet sem vettem a kezembe. Elég jó megfigyelő vagyok, tehát sok mindent ellestem anyukámtól és nagyitól, bár mára már saját, kiforrt, egyéni ízléssel és elképzeléssel rendelkezem, ami a sütés-főzést illet. Tehát sok mindent úgy tanultam meg, hogy meg sem kérdeztem, hogyan kell, rábíztam magam a képzelőerőmre és az érzékeimre (hála nem tudom kinek, nagyon jól fejlett ízlelőbimbóim és szaglásom van :o)). Mindjárt az elején a lovak közé csaptam és dagasztással kezdtem konyhai pályafutásom. Az első, teljesen önálló "alkotásom" diós és mákos kalács volt. Egyedül voltam otthon, mondtam :" Süssünk valamit"! :o) Sütöttem, de nagyon izgultam, mit fog szólni anyukám, ha hazaér munkából, mert picit megrepedt a kalács teteje. Akkor még azt hittem, ez nagy gond. Hát mondanom sem kell, anya el volt ragadtatva. Csodás állaga volt a tésztának, amit a kéz kezemmel dagasztottam 13 évesen, egyszerűen jó volt, na. Valahogy így kezdődött ez a "szerelem".
2. Imádom a falusi életet, mert madárcsicsergésre ébredhetek, reggel a harmatos fűben mezítláb lépkedve üdvözölhetem a felkelő napot, közben feketeszedret, epret, rebarbarát, málnát szedhetek a saját bio kertünkben, házi tojásból készíthetek rántottát reggelire, a teraszon üldögélve gyönyörködhetek a friss fűszernyövényekben ..stb... ebből gondolom leszűrtétek, hogy szeretek mindent, ami természetes, érintetlen és egészséges.
3. Ha minden úgy alakul, ahogy kell, akkor májusban kész jogász leszek. Ez egy másik nagy szerelem, imádom és hálás vagyok, hogy ezt tanulhatom, úgy érzem erre a hivatásra születtem. Bár nekem ez több, mint hivatás, ez életstílus, életforma és tartás. Ennek ellenére mégis felüdülés, mikor leteszem a büntetőtörvénykönyvet vagy  más jogszabályt, kikapcsolom az agyam és kezembe veszek egy szép szakácskönyvet és csak főzök és sütök fejben, vagy pedig bezárkózom a konyhába és "alkotok". Egyébként egészségügyi középiskolában érettségiztem, tehát nővérke is volnék, dolgoztam is másfél évet egészségügyben. Elég is volt, de ezért is hálás vagyok, tudom, hogy sokszor hasznát veszem az egészségügyben tanultaknak, látottaknak. Kemény iskola volt a másfél év, naponta szembenézni halálos betegségekkel és az elmúlással.
4. A hármas pontban leírtak a mentség mindenre, arra, hogy mostanában nem igazán van időm a bloggal foglalkozni. Államvizsgák előtt állok, persze, ez nem azt jelenti, hogy nem főzök, csak kevesebbet időt töltök a konyhában, az agyam lefoglalják más informárciók, így kevésbé vagyok kreatív. És persze, nem szeretek bent fotózni, illetve szeretnék, ha lenne rá egy igazán megfelelő hely. Nyáron több a szabadidőm és kedvez az idő a kinti, természetes fényben történő fotózáshoz. Ezen a téren még van mit tanulnom. Majd suli után beleásom magam a fotózás rejtelmeibe és megajándékozom magam egy tükörreflexes géppel is. A blognak köszönhetem ezt az új "hobbit" is.
5. Szlovákia dél-nyugati részén élek egy pici faluban. Mivel a magyart írásban nem nagyon használom, ez lehet magyarázatot ad a fura szókapcsolatokra, helytelen fogalmazásokra, helyesírási hibákra, de azt kell mondanom, hogy így is büszke vagyok magamra :o), szerintem szép magyar szókinccsel rendelkezem, annak ellenére, hogy néha már szlovákul könnyebb kifejezni magam, mint magyarul, aztán, hol ilyen nyelven, hol olyan nyelven beszélek
6. Egyik legkedvesebb fűszerem a római kömény, utána a rozmaring, kakukkfű, kardamom, szerecsendió, gyömbér frissen és őrölve is. Imádom az olasz konyhát az egyszerűsége miatt,  de nem vetem meg a franciát sem a kifinomultsága miatt, és persze Ázsia is el tud ragadni masszív, néha már harsogó ízeivel, fűszereivel. Imádom a kacsazsíros, friss házi kenyeret lila hagymával, a krumplit bármilyen formában, a tésztaételeket, halat és tengeri kütyüket, a vajat és a tejszínt, hiába, zsírban van a zamat. Órákig tudom bámulni a különféle főzőműsorokat. Hmm...szeretem még Adyt is, libabőrös leszek, ha olvasom a Héjanász az avaron-t, szeretem Márait és Az ember tragédiáját....szeretek esténkét pokrócba csavarodva, bort vagy pezsgőt kortyolgatva filmezni ...vasárnap délelőtt horgászni :o) Szeretem az olasz autókat, építészetet, divatot...
7. Imádok nő lenni, csodás dolog ...örülök, hogy 25 évesen elmondhatom magamról, hogy szinte bármit össze tudok hozni a konyhában, ismerem és tudatosan válogatom meg az alapanyagokat, ismerem az elkészítési módjukat és már alig várom, hogy mindezt kamatoztathassam a saját háztartásomban, a saját konyhámban, a saját családomban, mert azt vallom, hogy egy gyermeket már egész picit korától tudatosan kell táplálni és tudatosságra nevelni ... ez elsősorban az anyuka feladata ..ez szívügyem és majd biztos fogok róla írni, ha aktuális lesz, mert még nincs gyerekem, de tudatosan készülök rá és már nagyon várom, hogy egy kis szív dobogjon az én nagy szívem alatt :o)

És akkor továbbadnám a díjat:

• Elsőként legújabb kedvencemnek, a Bouillabaiisse blog írójának, az egyszerű, hagyományos, autentikus, flinc-flanctól mentes francia receptekért, ízléses fotókért és tartalmas írásokért
• Lúdanyónak mert megérintett a knédli, amit nagyon szeretek, és a cseh sört is :o)
• A Legyél te is konyhatüntér blog írójának, mert egyszerű, nagyszerű és természetes 
• Neguilla-nak, a  változatos receptekért, szeretem, hogy olyan sokrétű, egy csipet olasz, egy csipet ázsiai, francia, magyar ... :o)
• Chaud Froid-nak, szintén kedvenc, mert férfi, mert veszettül kreatív, különc, egyszerűen tehetséges
• Ancsikának, mert valahogy beleszerettem a fotóiba
• Pasta e Basta blog írójának ...vajon miért is? :o) Éljenek az olasz tésztaételek!!!